Interjú az alkotókkal, Ferencz Mari énekesnővel és Nagy Dávid László rendezővel

MALTER: Most került fel a Million Reasons, Lady Gaga Cover videó, ami kicsit olyan, mint amikor a tehetségüket megmutatni akaró énekesek otthon a webkamerának énekelnek és azt online közzé teszik. Mégis finoman érezni rajta, ahogy egyre inkább elemelkedik ettől a formátumtól. Készült korábban is videoklip veled, vagy ez az első kikacsintás a műfaj felé?

MARI: Készült már korábban is videoklip velem, tinédzserkori zenekaraimmal is kamera elé álltunk amikor csak tehettük. Amiben mégis új ez a mostani, hogy először dolgozok együtt hivatásos rendezővel :)

Mi volt a koncepció, amin elindultál a megvalósításhoz?

DÁVID: Koncepcióm tulajdonképpen nem is volt, menet közben alakultak a dolgok. Mari külön meg is kért arra, hogy ne gondolkozzak ezen a videón. Épp egy hete forgattunk Mari egyik eredeti dalához klipet (a Fürdőszoba Blues-hoz), ami elég intenzív meló volt, és mintegy lazításként összeraktuk ezt. Az alapszituáció volt meg előzetesen: otthon a kamerába éneklés. Viszont hogy tudjak kicsit játszani a ritmussal és a hangsúlyokkal, arra gondoltam, hogy érdekes lenne több szituációban, több hangulatban látni az előadást. És ezen a ponton, Mari határozott kérésére, meg is álltam a gondolkodással.

Együtt dolgoztátok ki az ötletet?

D: Csak sodródtunk az árral. Megvolt ez a parányi ötlet, és helyben találtuk ki, mi és hogy legyen. Óriási szabadságot kaptam Maritól, teljesen megbízott bennem és nyitott volt a legelborultabb hülyeségeimre is. Például odaadtam neki a fakanalat és azt mondtam: most ez a mikrofon. Szemrebbenés nélkül elvette és olyan átéléssel énekelt, hogy libabőrös lettem.

M: Jelen esetben erős szavak az ötlet és a kidolgozás :)) Annyit tudtam, hogy valami olyat szeretnék, ami idő- és költséghatékony (nem agyalunk a koncepción heteken keresztül, nem kell stáb, ezer kellék és különleges helyszín). Láttam már sok olyan videoklipet, ahol szinte semmi nem történik, csak énekel a kedves énekes a kamerába bámulva és működik. Valami ilyesmit akartam. Amúgy teljesen rábíztam magam Dávidra és az alkotói fantáziájára.

Mesélnétek a forgatás körülményeiről?

D: Igazi örömfilmezés volt. Maga a forgatás 4-5 óra lehetett, aznap estére pedig már meg is vágtam. Valójában csak azt csináltuk, amit imádunk: Mari énekelt én pedig rendeztem. Felszabadító volt ilyen spontán alkotni.

M: Nagyon spontán volt minden, pont ezért imádtam. Nem mintha kifogásom lenne a szervezett és betervezett dolgok ellen, de ez most egy napsütötte vasárnapon pont jó volt. Nem izzasztó munka volt számomra, hanem feltöltődés. Énekeltem, tettem magam, hogy énekelek, bohóckodtam, mély depresszióba estem, agyament sminket kentem az arcomra és még meg is dicsértek érte.

A videó Facebook bejegyzésében egy bizonyos Fürdőszoba Blues is szóba kerül. Ezek szerint több közös munkátok is lesz?

D: A Fürdőszoba Blues Mari saját szerzeménye. Nemrég forgattunk hozzá klipet, egy kicsit komolyabb apparátussal. Most éppen vágom az anyagot, és hamarosan el is készül. Őszintén remélem, hogy még nagyon sok közös munkánk lesz Marival. Teljesen egy hullámhosszon vagyunk, színészként fegyelmezett, hihetetlen átéléssel tud énekelni, és imádom a zenéjét és a hangját.

M: Készül egy saját dalomra, a Fürdőszoba Bluesra is videoklip. Ez már szervezett és megtervezett munka volt. Rendező, rendező asszisztens, három színész, operatőr és a háromtagú zenekar, két nap, két helyszín. Részletesen kidolgozott forgatókönyvvel és minden jóval. Nagyon várom, hogy elkészüljön :) Őszintén remélem, hogy még nagyon sok közös munkánk lesz Dáviddal. Tetszenek az elképzelései , az agyament ötletei. Konkrét képekben tudja fogalmazni azt, amit én csak sejtek. És nem csak megálmodni tudja ezeket, hanem meg is valósítja.

Mari, hogyan kerültél a zene, ének világába?

M: Kislányként Freddie Mercury volt a nagy példaképem. Nem tudom mi ábrándított ki jobban, mikor megtudtam, hogy meleg volt, így én kiesek az érdeklődési körből; az, hogy nő létemre olyan hangszínem nem lehet soha, mint neki; vagy az, hogy már meghalt. Ettől függetlenül álmodtam a művész és zenész életről, tanultam zenét, képzőművészetet és egy kis színjátszást is. A gimnázium befejezése után döntöttem úgy, hogy megpróbálkozom azzal, hogy a zenéből, éneklésből éljek, ez legyen a hivatásom. Nemcsak az éneklés, hanem ennek tanítása is nagy szenvedélyem, a kettőt próbálom minél hatékonyabban összehangolni.

Most mozgóképes fázisok, de mik a következő terveid a karrieredben? Album, koncert stb.?

Készülőben van az első kislemezem, Türkizkék címmel. Hat dalt vettünk fel, most folynak az utómunkálatok. Reményeim szerint október végén – november elején kijön a kislemez. Nagyon szeretnék koncertezni is megint, most a stúdiózás meg a forgatás miatt nem volt erre is időnk és energiánk. Már nagyon hiányzik egy jó buli, remélem még idénre sikerül egy-két koncertet leszervezni.

Dávid, Mi indított el a klipkészítés felé?

D: Mindig is eljátszottam a klipkészítés gondolatával, úgy szőrmentén benne is voltam néhányban, de odáig már nem jutottam el, hogy valami saját víziót megvalósítsak egy előadónak. Aztán megismertem Marit. Egyszer említette nekem, hogy szeretne klipet csinálni a Fürdőszoba Blues-hoz. Elkértem a számot, és a szöveget, és olyan három perc alatt kifejtettem neki, hogy én hogy oldanám meg. A következő az volt, hogy felkért a melóra. Most pedig itt vagyunk, és nemsokára elkészül. Közben pedig, szinte teljesen mellékesen, megcsináltuk ezt a cover videót is. Azt hiszem, hogy a válasz a kérdésre: Mari. Ő indított el a klipek irányába. Nem is értem, mivel érdemelhettem ki így a bizalmát.

Vannak e közeli projektek?

D: Tele a fiókom mindenféle tervvel, de sajnos egyikre se tudnám azt mondani, hogy közeli lenne. Bár ettől a klipezéstől most vérszemet kaptam és lehet, hogy ráfekszem valamelyik régebbi ötletemre.

Ha már zene és kép találkozása:

Dávid, milyen zenék inspirálnak?

D: Az olyan zenék, amikbe belefacsarodik a szívem. Talán azért, mert ezek a zenék emlékeztetnek arra, hogy nem vagyok egyedül, hogy vannak még odakint olyanok, akik ugyanazt élik meg, mint én. Annyi, hogy ők ezt sokkal szebben és érzékletesebben fejezik ki, míg én csak üvöltve sírok a sarokban.

Mari, vannak- e olyan filmek, mozgóképes alkotások, amik befolyásolnak, és mik azok?

A legbutább filmnézők közé tartozok, sok kötelező klasszikust nem láttam, vagy láttam és teljesen elfelejtettem. Gyakran nem tudom követni a szálat, összekeverem a szereplőket (három jól fésült, öltönyös férfi főszereplővel, mégis honnan tudhatnám ki kicsoda???) vagy csak nem tudok figyelni. De. Ettől függetlenül szeretek filmet nézni, ha megtetszik a kép. Van néhány év képzőművészet tanulmány a hátam mögött, talán emiatt van, hogy bizonyos kompozíciókba, színtársításokba és hangulatokba menthetetlenül beleszeretek. Talán ez fokozottan érvényes a videoklippekre. Ritkán érdekel a történet. A hangulat, a színek, emberek és tárgyak térben történő elhelyezése na meg maga a tér tud megfogni. Másfelől pedig a kifejező arcok. Legyen legalább egy olyan szereplő, akinek az arcáról van mit leolvasni és akkor boldog vagyok.

Van egy remek kisfilmed, leforgattál egy vagány videóklippet, meg szeretnéd mutatni mozgóképes munkádat? Küldd el nekünk, s ha mi is megszeretjük bemutatjuk blog oldalunkon videódat.

Ide várjuk a linkeket: malterblog@gmail.com